Keresés eredményei

A Tenerife északi részén fekvő San Cristóbal de La Laguna volt a Kanári-szigetek legelső városa, és ma az egyetlen a szigeten, amelyet az UNESCO világörökségének részévé nyilvánítottak. Gyarmati stílusú épületei, egyenes vonalú utcái, amelyek a XV. században épültek külső védőfalak nélkül, valamint a kiterjedt bevásárló- és sétálóövezet egyedi arculatot kölcsönöz ennek az ősrégi egyetemi városnak. Ez a történelmi környezet felejthetetlen élményt nyújt a látogatónak.

A Gran Canaria északkeleti megyéjében fekvő Ingenio városa abból a gazdasági fellendülésből született, amelyet a térség a XVI. században a virágzó mezőgazdaságnak köszönhetett. A cukornád termesztése indította el a fejlődést az itteni termőterületen, amely akkoriban a szomszédos Agüimes fennhatósága alá tartozott. A mai város két történelmi maggal rendelkezik: az egyik a Plaza de la Candelaria körüli óváros, a másik pedig a Carrizal negyed a Virgen del Buen Suceso-templommal.

A Fuerteventura középnyugati vidékén fekvő Betancuria a Kanári-szigetek gyarmati múltjának egyik legjelentősebb központja. 1404-ben alapította egy normann lovag, Jean de Bethencourt, aki azért választotta a sziget belsejében húzódó völgyet, hogy a tengertől távol nagyobb biztonságban tudja magát a kalózoktól. A város a XVIII. században érte el virágzásának csúcspontját a szárazgazdálkodással elért bőséges gabonatermésnek köszönhetően. Napjainkban a gazdaság teljes mértékben az idegenforgalmon alapszik.

A Tenerife északi részén található Icod de los Vinos egyike azon településeknek, amelyek a mezőgazdaság adta lehetőségeknek köszönhetik létrejöttüket és fejlődésüket. A XVI. században boráról vált híressé, de a sziget egyik jelentős cukorfeldolgozó üzeme is itt épült meg. Miután 1798-ban egy tűzvész félig elpusztította, úgy építették újjá, hogy minél jobban kiaknázzák a zöldterületek gazdagságát. A régi városmag a San Marcos-plébániatemplom, a Plaza de Lorenzo Cáceres, a Plaza de la Pila és a San Francisco-kolostor köré épült.

A szépséges El Pinar tekinthető a sziget déli kapujának. Az El Hierro fővárosától El Pinarba vezető országútra fordulva máris lenyűgöző vidéki táj tárul elénk, apró gyümölcsöskertekkel, füge- és mandulaligetekkel tarkítva. El Pinar hatalmas fenyvesek szélén terül el, alacsonyabban fekvő részeit hajdani lávaömlések szabdalják. Itt még tetten érhető a szigetlakók hagyományos életvitele, amelyet a földművelés, az állattenyésztés és a kézművesség határoz meg.

Tazacortéban található egész Európa egyetlen banánmúzeuma, annak a gyümölcsnek szentelve, amely jogosult az eredetvédett földrajzi megjelölés viselésére. Ám La Palma eme északnyugati települése nem csupán kiterjedt banánültetvényeiről nevezetes. A városka magja, a Charco negyed igen értékes történelmi-építészeti örökséggel rendelkezik, amelyet jobbára XVI-XVII. században emelt nemesi házak alkotnak. Tazacorte meglátogatása még a legigényesebb utazónak is ínyére lesz.

A Gran Canaria fővárosának déli részén fekvő Vegueta volt a XV. században az a városmag, amelyből Las Palmas később kinőtt. Terein történelmi épületek sorakoznak, mint például a Kolumbusz-ház, a Santa Ana-székesegyház, a Kanári-szigeteki Múzeum, az Irodalmi Kabinet, a városháza és a modern művészeteket bemutató Centro Atlántico de Arte Moderno. A régi városrészben élénk kereskedelmi élet zajlik, különösen az 1856-ban épült piac környékén és a Triana nevű sétálóutcában találni bőséges árukínálatot.

Taganana falu az Anaga tájvédelmi körzet legfontosabb lakott települése. A Tenerife északi részén, a különleges természeti értéket képviselő tájvédelmi körzet déli szegletében fekvő falut nemcsak az őt körülvevő csodás táj teszi varázslatossá, hanem Tenerife hajdani lakosainak múltba vesző emléke is. Taganana volt ugyanis a spanyol hódítók által alapított első települések egyike. A falu történelmi értékei közül kiemelkedik a két kulturális kinccsé nyilvánított épület: a Nuestra Señora de las Nieves-templom és a Santa Catalina-kápolna.

La Tosca falu La Palma északi részén, Barlovento közelében található, nem mindennapi környezetben: ugyanis egy sárkányfaerdő kellős közepén fekszik. Itt terül el a Kanári-szigetek eme őshonos növényfajának egyik legnagyobb erdeje. La Toscában alig húszan élnek, megművelt földek és titokzatos fák között, amelyek már a középkorban is felkeltették az európaiak figyelmét, és legendák egész sora szövődött köréjük.

A Gran Canaria keleti részén fekvő Telde nem csak a spanyol hódítás előtti időket idéző, száznál is több régészeti lelőhelyéről híres. Pompás templomi oltárai, gyönyörű, gyarmati stílusú házai – élénk színeikkel és hatalmas erkélyeikkel – és szűk, macskaköves utcácskái szintén a város történelmi örökségét gazdagítják. A sziget legrégibb városának szíve számtalan kisebb-nagyobb magra osztható, megannyi kis térrel és templommal, hűsítő árnyat adó terebélyes fákkal. A történelmi Telde zegzugait járva egyre újabb meglepetések érik a kíváncsi látogatót.