Keresés eredményei

A Valle Gran Rey Mezőgazdasági Park mély, pálmák tarkította vízmosásaival La Gomera délnyugati részén terül el, az azonos nevű helységben. Patakajai, meredek sziklái és kis tanyái csak néhány azok közül a titkok közül, amelyeket ez a védett természeti terület rejt. A tanyák a Valle Gran Rey és az Argaga vízmosásainak dombjain épültek, ahol egy emberi kéz által létrehozott érdekes tájat láthatunk: a lépcsőzetes mezőgazdasági teraszok, melyek a környező, szinte vad természetet ellensúlyozzák.

Guayadeque a természet és a Gran Canaria folklórjának egyik rejtett gyöngyszeme. Ez a 15 kilométer hosszú, kiterjedt szurdok a sziget délkeleti részén zord tájával, kígyózó folyamú őshonos növényzettel borított meredek lejtőivel elkápráztatja a látogatókat. Az álombéli táj hangulatát felerősítik a szurdok híres barlangházai, melyek természetes barlangokban kialakított magánházak, vidéki turistaházak és éttermek.

1971-ben a Teneguía-vulkán az egész világon címlapra került, miután megnyílt és belsejéből több ezer köbméternyi izzó magmát bocsájtott ki. A Kanári-szigetek területén történt utolsó vulkánkitörés a La Palma-sziget déli csücskének jelentős részét lávával és vulkáni kaviccsal temette be, ezzel újabb turistalátványosságot teremtve. A teneguíai vulkán szűz lávájának és XVIII. századi társának megóvása érdekében a San Antonio-vulkánt természeti emlékké nyilvánították.

A Tindaya-hegy Fuerteventura északnyugati részén található, La Oliva település közelében. Fuerteventura ősi bennszülöttei a Tindaya hegyet szentként tisztelték, és mágikus képességeket tulajdonítottak neki, melyet a benne talált több mint 300 láb alakú metszet is alátámaszt, óriási régészeti értékként. Ez a 400 méter magas magányos hegy, melyet az idő faragott, kiemelkedik a Fuerteventurára jellemző lapos és kopár tájból.

La Gomera-szigetén számtalan vulkáni eredetű, az erózió kifaragta természetes kőzetre lelhetünk. Ám közülük kevés oly emblematikus, mint a tömör Agando-szikla és négy sajátságos társa: A Las Lajas, lapos és hajlított, a La Zarcita, kicsi és diszkrét, a Carmona, kihívó és éles, és az Olija, terjedelmes és impozáns. Ez a 'kőszál'-együttes, melyet babérerdő vesz körül La Gomera központi csúcsain, megéri a fáradtságot, hogy ezen az Unesco által Bioszféra-rezervátummá nyilvánított szigeten való utazásaink során útba ejtsük őket.

A Kanári-szigetek létfontosságú szerepet töltöttek be az újvilág felfedezésére induló Kolumbusz utazásain.

Hogyan lehetséges, hogy Lanzarote száraz szigetén ennyire édes, kiváló fehér bort termeljenek? A válasz a 'geria', mely a vulkáni kavics természetes rétegeibe ásott kúp alakú lyuk. Ennek a közepébe ültetik a szőlőtőkét és a szélére félhold alakban sziklákat tesznek a szél elleni védelem gyanánt. Ezek a zöldre, okkersárgára és feketére festett tökéletes vájatok sorai egymást követve a világ egyik egyedülálló táját alkotják, hozzájárulva ahhoz, hogy az Unesco Lanzarote-szigetét Bioszféra-rezervátummá nyilvánította.

A Teno parkban sétálni olyan, mintha egy szigeten belüli szigeten lennénk. Ez a hegység, mely több mint 1300 méter magas, elfoglalja Tenerife teljes nyugati csúcsát, a tengertől szinte teljesen körülölelve. Valójában Teno egy kis különálló szigetecske volt, mely később csatlakozott a mai Tenerifét alkotó szigethez. Ez a viszonylagos földrajzi elszigetelődés lehetővé tette, hogy hegyszorosai és szűk völgyei megőrizzenek egy egyedülálló biológiai sokféleséget, építészetet és egyedi szokásokat, melyeket a tömegturizmus és az üdülőhelyek Teneriféjében nehéz megtalálni.

A Tamadaba Természeti Park Gran Canaria-szigetének az emberi kéz által egyik legkevésbé megváltoztatott területe. 7500 hektárja a sziget nyugati végén, parttól a csúcsig terül el, az Unesco által Bioszféra-rezervátummá nyilvánított területen. A látogató választhat a csúcsok lakta mesés őshonos kanári-fenyők, a szinte megközelíthetetlen park meredek szirtjei és vízmosásainak gazdag biodiverzitása közt.

Akiknek még kétségeik volnának afelől, hogy a legtehetségesebb művész a természet, mindenféleképpen el kell látogatniuk ehhez a szeszélyes formákkal díszített tájhoz, melyet Tenerife hegyeinek legmagasabb lejtői rejtenek. A holdbéli táj jellegét a számos stilizált kúpformájú képződménynek köszönheti, melyek együttesen egy modern katedrálisra hasonlítanak. Az erózió több ezer éven át faragta őket a bézsszínű, finom vulkáni hamuból ferdén egymásra rakódott vékony rétegekből. Az eredmény egy lenyűgöző látvány, mely mintha egy másik bolygóról került volna ide, egyben erről a benyomásról is kapta elnevezését.