Keresés eredményei

A vízesések, tavak és sziklák között elterülő hullámzó tájat és lejtőket kilátók veszik körül, amelyek az óceánra néznek és benépesítik a természetes növényzet borította mesterséges hegyet. Ez a Palmetum, az elegáns és csodás zugokkal tűzdelt erdő, amely azontúl, hogy Santa Cruz de Tenerife legnagyobb zöld területe, Európa legjobb pálmafa gyűjteménynek is otthont ad. A sziget keleti végén, a fővárostól 20 percnyi gyalogútra helyezkedik el. 12 hektáros területén egy hatalmas titkos kertben barangolhatunk, amely kiváló hely, hogy elvonuljunk a város zajától.

Noha leginkább egy középkori erődhöz hasonlít, az óceáni víz örömeivel szolgál a kanári-szigeteki Gran Canarián található Salinas de Agaete. A nyílt óceántól védett három kitűnő természetes medence mellvédként álló betonoszlopokkal kastélyt formáz, melyen a hullámok ereje még jobban megtörik. A vulkáni csövekkel összekapcsolt tavaknál mindent megtalálhatunk, ami egy pihentető családi fürdőzéshez kell, nagyszerű kilátással a meredek északnyugati partra.

A Los Tilos erdő szerelem első látásra, ahol a biológiai sokféleséggel és sűrű zöld növényzettel találkozhatunk. Egy ártalmatlan és békés dzsungel, ahol moha, csend és a friss talajnövényzet illata fogad bennünket. A Los Tilos (vagy hivatalos nevén Los Tiles) egyike a világ néhány babérerdeinek, mely megmaradt a bolygón több millió évvel ezelőtt élő, sűrű, lomblevelű fák buja őserdei közül. Ennek okán az Unesco 2002-ben Bioszféra-rezervátummá nyilvánította ki, amely napjainkban védelmet biztosít az egész La Palma-sziget számára.

A Valle Gran Rey Mezőgazdasági Park mély, pálmák tarkította vízmosásaival La Gomera délnyugati részén terül el, az azonos nevű helységben. Patakajai, meredek sziklái és kis tanyái csak néhány azok közül a titkok közül, amelyeket ez a védett természeti terület rejt. A tanyák a Valle Gran Rey és az Argaga vízmosásainak dombjain épültek, ahol egy emberi kéz által létrehozott érdekes tájat láthatunk: a lépcsőzetes mezőgazdasági teraszok, melyek a környező, szinte vad természetet ellensúlyozzák.

Guayadeque a természet és a Gran Canaria folklórjának egyik rejtett gyöngyszeme. Ez a 15 kilométer hosszú, kiterjedt szurdok a sziget délkeleti részén zord tájával, kígyózó folyamú őshonos növényzettel borított meredek lejtőivel elkápráztatja a látogatókat. Az álombéli táj hangulatát felerősítik a szurdok híres barlangházai, melyek természetes barlangokban kialakított magánházak, vidéki turistaházak és éttermek.

1971-ben a Teneguía-vulkán az egész világon címlapra került, miután megnyílt és belsejéből több ezer köbméternyi izzó magmát bocsájtott ki. A Kanári-szigetek területén történt utolsó vulkánkitörés a La Palma-sziget déli csücskének jelentős részét lávával és vulkáni kaviccsal temette be, ezzel újabb turistalátványosságot teremtve. A teneguíai vulkán szűz lávájának és XVIII. századi társának megóvása érdekében a San Antonio-vulkánt természeti emlékké nyilvánították.

A Tindaya-hegy Fuerteventura északnyugati részén található, La Oliva település közelében. Fuerteventura ősi bennszülöttei a Tindaya hegyet szentként tisztelték, és mágikus képességeket tulajdonítottak neki, melyet a benne talált több mint 300 láb alakú metszet is alátámaszt, óriási régészeti értékként. Ez a 400 méter magas magányos hegy, melyet az idő faragott, kiemelkedik a Fuerteventurára jellemző lapos és kopár tájból.

A Kanári-szigetek létfontosságú szerepet töltöttek be az újvilág felfedezésére induló Kolumbusz utazásain.

Hogyan lehetséges, hogy Lanzarote száraz szigetén ennyire édes, kiváló fehér bort termeljenek? A válasz a 'geria', mely a vulkáni kavics természetes rétegeibe ásott kúp alakú lyuk. Ennek a közepébe ültetik a szőlőtőkét és a szélére félhold alakban sziklákat tesznek a szél elleni védelem gyanánt. Ezek a zöldre, okkersárgára és feketére festett tökéletes vájatok sorai egymást követve a világ egyik egyedülálló táját alkotják, hozzájárulva ahhoz, hogy az Unesco Lanzarote-szigetét Bioszféra-rezervátummá nyilvánította.

A Teno parkban sétálni olyan, mintha egy szigeten belüli szigeten lennénk. Ez a hegység, mely több mint 1300 méter magas, elfoglalja Tenerife teljes nyugati csúcsát, a tengertől szinte teljesen körülölelve. Valójában Teno egy kis különálló szigetecske volt, mely később csatlakozott a mai Tenerifét alkotó szigethez. Ez a viszonylagos földrajzi elszigetelődés lehetővé tette, hogy hegyszorosai és szűk völgyei megőrizzenek egy egyedülálló biológiai sokféleséget, építészetet és egyedi szokásokat, melyeket a tömegturizmus és az üdülőhelyek Teneriféjében nehéz megtalálni.