Keresés eredményei

Az Ortuño kilátó a legnépszerűbb megállóhely azok között, akik a Teide Nemzeti Parkba mennek fel vagy onnan indulnak lefelé Tenerife hegygerincén. Különösen a nap végén, mikor a kilátó az egyik látványos naplementéjével ajándékoz meg bennünket. A nap Spanyolország legmagasabb hegyénél megy le, miközben piros és lila árnyalatú színekben úsznak a sziget meredek északi lejtői, lábát pedig a tenger nyaldossa. Földi paradicsom a fényképezés szerelmeseinek.

Az antik európai térképeken a "világ végének" jelzett terület az El Hierro-sziget nyugati része volt. A Mirador de Bascos tökéletes kilátást nyújt erre a zord terepre, mely az Unesco által Bioszféra-rezervátummá nyilvánított területen belül található. A magas szikla tetejéről beláthatjuk a teljes El Golfo völgyet, mely egy őskori leválás okozta, 15 kilométer széles és mintegy 1500 méter mély hasadék. Tiszta időben megpillanthatjuk La Palma szigetét az Atlanti-óceán kékjében.

Első ránézésre az Abrante-kilátó egy hétköznapi kilátónak tűnik. Azonban a La Gomera északi gerincén felépített kilátóban a látogatók nem lenéznek a szakadékba, hanem "lebegnek" felette. A kilátó végéből egy hét méter hosszú, üveg padlójú sziget nyúlik ki, melyen végigmehet mindenki, aki elég bátor ahhoz, hogy a levegőben lebegve csodálja meg a Kanári-szigeteki jellegzetes vidéki tájat.

A távoli XVIII. században La Palma délkeleti részén találták meg a Kanári-szigeteken az első petroglifákat, azaz kővéseteket. Azóta ez a szigetcsoport múltja iránt érdeklődők közkedvelt helye. Tíz természetes barlang és egy barlangrajzokat ábrázoló terület - melynek többféle értelmezése is létezik - alkotja a régészeti látványosságot. Mára Nemzeti Történelmi Emlékműnek nyilvánították.

Las Palmas de Gran Canaria városában, a Pueblo Canario építészeti együttesben található a Néstor-múzeum. A galéria az egyik legismertebb kanári-szigeteki festő és a Kanári-szigeteken a kortárs művészet elsődleges képviselőjének, Néstor Martín-Fernández de la Torre műveit mutatja be. A múzeumban az általa készített ábrázolásokat és legjelentősebb műveit láthatjuk, azonban megtekinthetjük a színház és a formatervezés világával kapcsolatos munkáit is.

A Fuerteventura nyugati részén található Sómúzeum bemutatja, hogyan vonják ki tradicionális módszerekkel az óceánból a sót, mielőtt az konyhánk alapvető hozzávalójává válna. Caleta de Fuste mellett helyezkedik el, ahol évszázadokkal ezelőtt megépítették a sziget első sólepárlóit. A látogató már az útról felismerheti a Sómúzeumot épületének fehér falairól és a sólepárló mellett elhelyezett lenyűgöző bálna csontvázról.

Csaknem 700 sírhely látható hatalmas sírhantokban, vulkáni kőzetekkel. Mindezek a Maipés de Agaete parkot kivételes szabadtéri régészeti parkká teszik, ahol sokat megtudhatunk az őslakosok világáról. Gran Canaria északnyugati részén, Tamadaba fenyőerdeje mögött, egy hatalmas vulkáni lávafolyamon fekszik a park, melyet sivatagos, ámde rendkívül gyönyörű táj övez. A parkban több, mint 1300 éves síremlékeket tekinthetünk meg. Lenyűgöző hely, amelyet joggal a Spanyol Kulturális Örökség részének nyilvánítottak. A parkban a szürke talaj és a zöld növényzet érdekes színjátékot alkotnak.

A Guiniguada szakadék az egyik olyan csodálatos szegleten halad át, amely mellett senki nem tud szó nélkül elmenni: a Viera y Clavijo Botanikus kert a legnagyobb Spanyolországban és az egyik legjobb a világon. 27 hektáros területét bejárva felfedezhetjük a változatos növényvilágot, amellyel a Kanári-szigetek összessége büszkélkedhet. A sziget északkeleti részén, Gran Canaria fővárosában helyezkedik el és egzotikus és lenyűgöző növényfajoknak ad otthont, valamint 500 őshonos növény található itt, melyek közül egyes fajokat a kihalás veszélye fenyeget.

Fuerteventura középső északi részén, Tefir falujának közelében található egy különleges múzeum, a La Alcogida. Különleges, mert ez egy élő múzeum: vagyis a látogató megtekintheti, hogyan dolgoznak a sziget kézművesei a különböző mesterségekben és részt is vehet ebben. Az ökomúzeum hét helyreállított házból áll, amelyek a sziget különböző építészeti stílusait mutatják be, az egyszerű és visszafogott parasztháztól, egészen az előkelő, két szintes úri házakig tornácokkal és falépcsőkkel és cserepes tetőszerkezettel.

A Garoé fa egy nagyon rejtélyes helyen található, El Hierro San Andrés nevű településén. A Bimbaches, azaz El Hierro szigetének őslakosai imádták ezt a fát, amely ma is a szigetlakók identitásának szimbóluma. A fa levelei képesek voltak annyi vizet összegyűjteni, amely elegendő volt El Hierro teljes lakossága számára, ezért szent fává vált. A XVII. században egy hurrikán ledöntötte, és csak 1949-ben helyettesítették a jelenlegi babérral.