Keresés eredményei

Öt ‘őrzőszikla’ vigyázza a Parque Nacional de Garajonay nemzeti park San Sebastián település felőli bejáratát. A sziklák abból a magmából formálódott óriási kerek tömbök, amely soha nem jött fel a felszínre, azonban az eróziónak köszönhetően a láthatáron maradt. Jelenleg drámai hatást keltve ugranak ki a sziget zöld lombtetőjéből. A Los Roques-i kilátóegyüttes a La Gomera-sziget Unesco nyilvánította Bioszféra-rezervátumba ágyazottan a táj lenyűgöző arcait mutatja.

Ez a kilátó kötelező megállóhely azok számára, akik a turistaképeslapokról ismert Fuerteventura másik arcát szeretnék látni. az Unesco által Bioszféra-rezervátummá nyilvánított sziget belseje idegenforgalmi létesítmények és dűnék nélküli nyers tája meglepi az ideérkezőt. Az utazó előtt kerek és az okker színeiben úszó dombok szinte végtelen egymásutánisága tárul fel, kanyargós vízmosásokkal, szórványos falvacskákkal és parasztházakkal a mélyben. Kétségtelenül egy nyugalmat és terjedelmet sugárzó, meglepő táj.

A Las Playas kilátó tökéletes helyszín ahhoz, hogy átérezzük azt a bizsergést, ami testünket egy szakadék szélén átjárja. 20 perces autóútra Valverdétől, ez az emelvény egy négy kilométer átmérőjű amfiteátrum magasságában található, mely lankáin a tengerig zuhan az 1500 méteres mélységbe. A lábánál, a tengerrel szemben, gyönyörű félköríves, szinte teljesen beépítetlen öböl, a hullámok fehérjétől fodrozott partokkal, az Unesco által Bioszféra-rezervátummá nyilvánított El Hierro-szigetén.

A Cherfe kilátóból 360 fokos panoráma bontakozik ki Tenerife nyugati részére olyan nevezetességekkel, mint a Teide, mely Spanyolország legmagasabb hegye. Még az erre a vulkánra kapott kilátás is szokatlan, hiszen a kevésbé fotózott, nyugati arcát mutatja. A Teide előtt található a Chinyero-vulkán és a szépséges Santiago-völgy, elfordulva pedig a Teno-hegy éles szélei és Masca falucskája valamint az Atlanti-óceánból kiemelkedő La Palma és La Gomera szigete tárulkozik elénk.

A híres La Cilla étterem belsejében található kilátó teraszáról Gran Canária szigetének csúcsai magasodnak elénk, melyeket az emblematikus Nublo és Bentayga sziklák koronáznak meg. Az Unesco által Bioszfére-rezervátummá nyilvánított monumentális együttes. A La Cilla Artenara egyik barlangjában kap helyet. Ez a település a szigeten a sziklába épített házairól ismert. Ahhoz, hogy eljussunk a kilátóba, a hegyfokot átszelő 50 méteres alagúton kell keresztülmennünk.

Gran Canaria déli részén, a Degollada de las Yeguas kilátóból a kilátás nagyon meglepi az arra nem felkészült látogatót. A Fataga-szurdok panorámája tárul elénk, egy 15 kilométer hosszan futó kanyonnal, mely kanyargós, széles és mély, finoman ívelt lejtőkkel majd hirtelen kihívást jelentő, szinte teljesen függőleges sziklafalakkal. Mindez a száraz területekre jellemző növényzettel és a háttérben a tengerrel. Az elénk táruló kép hatalmas, tarka és festői.

Az Ortuño kilátó a legnépszerűbb megállóhely azok között, akik a Teide Nemzeti Parkba mennek fel vagy onnan indulnak lefelé Tenerife hegygerincén. Különösen a nap végén, mikor a kilátó az egyik látványos naplementéjével ajándékoz meg bennünket. A nap Spanyolország legmagasabb hegyénél megy le, miközben piros és lila árnyalatú színekben úsznak a sziget meredek északi lejtői, lábát pedig a tenger nyaldossa. Földi paradicsom a fényképezés szerelmeseinek.

Az antik európai térképeken a "világ végének" jelzett terület az El Hierro-sziget nyugati része volt. A Mirador de Bascos tökéletes kilátást nyújt erre a zord terepre, mely az Unesco által Bioszféra-rezervátummá nyilvánított területen belül található. A magas szikla tetejéről beláthatjuk a teljes El Golfo völgyet, mely egy őskori leválás okozta, 15 kilométer széles és mintegy 1500 méter mély hasadék. Tiszta időben megpillanthatjuk La Palma szigetét az Atlanti-óceán kékjében.

Első ránézésre az Abrante-kilátó egy hétköznapi kilátónak tűnik. Azonban a La Gomera északi gerincén felépített kilátóban a látogatók nem lenéznek a szakadékba, hanem "lebegnek" felette. A kilátó végéből egy hét méter hosszú, üveg padlójú sziget nyúlik ki, melyen végigmehet mindenki, aki elég bátor ahhoz, hogy a levegőben lebegve csodálja meg a Kanári-szigeteki jellegzetes vidéki tájat.

A távoli XVIII. században La Palma délkeleti részén találták meg a Kanári-szigeteken az első petroglifákat, azaz kővéseteket. Azóta ez a szigetcsoport múltja iránt érdeklődők közkedvelt helye. Tíz természetes barlang és egy barlangrajzokat ábrázoló terület - melynek többféle értelmezése is létezik - alkotja a régészeti látványosságot. Mára Nemzeti Történelmi Emlékműnek nyilvánították.