Évszázadokkal ezelőtt a gomerai őslakosok a kanári-szigeteki pálmafa nedvét használták fel a „miel de palma” (pálmaméz), adalékanyagok nélküli édes szirup készítésére. Ez az alapanyag a mai napig a kanári-szigeteki sütemények és az első osztályú konyha alapanyagai közé tartozik. Szeretne többet megtudni erről a helyi termékről?
A szigetcsoport kiemelkedő szimbóluma
A Palmera canaria vagy 'phoenix canariensis' a világ számos pálmafajtája közül az egyetlen, amely a Kanári-szigeteken őshonos. A Kanári-szigetek parlamentje a szigetcsoport növényi jelképének tekinti.
Amióta csak ismerik, a Kanári-szigetek lakói a fa minden részét hasznosítják: szárát, leveleit, törzsét, gyümölcsét, sőt még a gyökereit is. Mindezt azért, hogy divat- és dísztárgyakat nyerjenek ki belőle, tűzifát a főzéshez vagy olyan élelmiszeripari termékeket, mint a „pálmaméz”: a törzs belsejéből kinyert nedvből készült konyhai alapanyag. Ezt a nedvet vésővel kaparják ki a törzsből. Ezt a technikát azért alkalmazzák, hogy a guarapo (a szigeteken így nevezik a nedvet) lassan kicsorogjon, és könnyebben össze lehessen gyűjteni. Ezt követően több órán át főzik, amíg összeugrik és „pálmaméz” válik belőle.
A pálmafa nedvét mézként vagy szirupként ismerik?
Bár a termelők és a fogyasztók „pálmaméz” néven ismerik, ezt a kifejezést az európai jogszabályok nem ismerik el. Ennek oka, hogy a „méz” kifejezést csak a méhek által a növények nektárjából előállított természetes édes anyagra használják. Ezért a terméket „szirup” néven forgalmazzák forgalmazzák.
A „pálmaméz” eredete és referenciái
A „pálmaméz” elnevezés eredete nagyon régre tekint vissza. Az első írásos említés a guarapo La Gomera-i kitermeléséről a 15. századból származik, Gaspar Frutuoso portugál pap tollából. A 18. sz. században Pedro Agustín del Castillo kanári-szigeteki történész is írt róla. Azóta is folyamatosan említik a történelmi feljegyzések. Újabban Antonio Quintero Lima (a „Miel y palma” című 1985-ben készült írásában) olvashatjuk: „Ez egy frissítő hatású termék, gyakran használják a szervezet helyreállító és tisztítószereként.” La Gomera lakosai szerint jótékony hatással bír bélrendszeri panaszok esetén”.
Ezért a La Gomera Vidékfejlesztési Egyesület elkészítette a „Jelentés a Miel de Palma kifejezés használatának akkreditálásáról" című dokumentumot, hogy az Európai Unió hatóságai elismerjék és elfogadják ezt a szóhasználatot.
Így nyerik ki a guaraperók a nedvet a növényből
A „miel de palma” készítésének módja igen különös. Kezdjük a kinyeréssel: ahhoz, hogy a termék friss legyen, a guaraperóknak reggel az első dolguk, hogy az egész éjszaka csöpögő nedvet össze kell gyűjteniük. Esős napokon azonban nem gyűjtik össze a nedvet, mert a víz megrontja és pörköléshez használhatatlanná teszi.
Továbbá, ahhoz, hogy a nedv jó minőségű legyen, egy pálmából legfeljebb hat hónapig lehet kinyerni. Így a nedvet a fa továbbra is termeli és nem kerül veszélybe a pálma jóléte. Miután a nedvet kinyerték belőlük, ajánlatos körülbelül öt évig pihenni hagyni őket.
Egy másik érdekesség: a guaraperók szerint a palmón (olyan pálmafa, amely csak vesszőket növeszt) nagyobb mennyiségű guarapót termel, különösen, ha nedves területen található.
A „miel de palma” a kanári-szigeteki gasztronómiában
Ezt az összetevőt sokféleképpen használják a helyi konyhában. Például a gomerón, a sziget frissítő hatású és házi készítésű italának elkészítéséhez egyenlő részben van szükség „miel de palma”-ra és borpárlatra.
Jelen van továbbá a helyi desszertekben (frangollo, quesillo vagy leche asada kísérőjeként) és a kanári-szigeteki konyhákban, ahol a népszerű és az innovatív kulináris irányzatokat egyaránt gyakorolják.
A „miel de palma” mindenesetre mindenkit meghódít, aki csak megkóstolja. És Ön, kóstolta már?
