Keresés eredményei

Fekete és aranyszínű homokos tengerpartok, turisták által látogatott tengerpartok, elzárt tengerpartok... Heverészés és napozás a homokon, az óceán nyugtató moraját hallgatva... semmihez sem fogható élmény. Vagy mégis?

Ez a rezervátum a Gran Canaria-i babérerdők egyik utolsó menedéke, a tercier földtörténeti korból származó fák erdeje, varázslatosnak tűnő ösvényekkel és buja növényzettel. Ez egyúttal védett természeti terület is. A Barranco de los Tilos-szurdok bejáratánál található bemutató központban a fafajokról és az állatvilágról kaphatunk tájékoztatást.

A Las Nieves Természeti Parkot a Los Sauces és a Las Nieves hegyek alkotják, amelyek a sziget északi részén találhatók, és három településen terülnek el: San Andrés y Sauces, Santa Cruz de La Palma és Puntallana. A folyamatos erózió az idők során olyan hatalmas szurdokok uralta zord tájat alakított ki, mint a Barranco del Agua, a Barranco de San Juan, a Barranco de la Fuente és a Barranco de Nogales. Rengeteg vízforrás található itt, az egyik legfontosabb és legismertebb a Marcos y Cordero. A terület növényzetét a magasabban fekvő részeken sűrű bozótosok alkotják, melyeket fenyőerdő társulások követnek. Az alacsonyabban fekvő területeken a Kanári-szigetek egyik legjobb babérerdeje alakul ki.

Ezt a védett területet 1987-ben nyilvánították Inagua Integrált Természetvédelmi Területté. Ez a terület a Nublo Vidéki Park területéhez tartozik, és Tejeda, Mogán és San Nicolás de Tolentino településeket foglalja magában. A hegyek, Inagua, Ojeda és Pajonales az egyik legjobban megőrzött természetes fenyőerdővel rendelkeznek Gran Canarián. Ez, valamint az a tény, hogy számos fontos szurdok forrásvidéke, mint például a Mulato és a Mogán szurdok, azt jelenti, hogy alapvető szerepet játszik a talajvíz feltöltésében és a talajvédelemben. Ezenkívül ez a terület tudományos, geológiai és geomorfológiai szempontból is nagy jelentőséggel bír, és látványos tájjal rendelkezik.

A Pinar de Garafía Integrált Természetvédelmi Terület a sziget fenyőerdőinek egyik legjobb példája, és a Kanári-szigetek egyik legjobban megőrzött erdeje. La Palma északi részén található, a szigetnek azon a részén, amely a szelekből származó nedvességet kapja, ezért elhelyezkedése nagyon fontossá teszi a földalatti víztartó réteg feltöltése és a talaj védelme szempontjából. A fenyőfán kívül számos védett endemikus fajnak ad otthont, mint például a kék tajinaste, a bodza és a pálcakóró. Ami az állatvilágot illeti, kiemelkednek az olyan madarak, mint a kék cinege és a szürkefarkú babérgalamb.

A Gran Canaria északi részén található, gyönyörű, ökológiai és tájképi értékkel bíró vidéki park a 15. századi őslakos harcosról kapta a nevét, aki bátorságáról volt ismert. A több mint 3500 hektár védett területet magában foglaló parkon belül található a Barranco Oscuro, Los Tiles de Moya és Azuaje természetvédelmi területek, ahol a Kanári-szigetek legjobb állapotban fennmaradt babérerdei közül több is található. Emellett olyan látnivalók is vannak, mint a La Finca de Osorio vagy a Cuevas de Barreto nevű barlangok.

A Pilancones Természeti Park Gran Canaria szigetének déli felén található, és 1987-ben nyilvánították védett területté ennek az ökológiailag érzékeny területnek a megőrzése érdekében. Ezen a területen található az Ayagaures és a Pilancones hegység, amely a sziget legrégebbi hegysége, több mint 12 millió éves anyagokkal. Határos a Nublo vidéki parkkal és a Fataga védett tájegységgel is. Jellegzetességei miatt ez a terület fontos szerepet játszik a talaj védelmében és a víztartó réteg feltöltésében, amelyen keresztül dél felé számos geomorfológiai szempontból érdekes és festői szépségű szurdok húzódik. A csúcson egy fenyőerdő található, amelynek jellemzői nagyon alkalmasak a madarak számára, ezért a területet különleges madárvédelmi területként katalogizálták.

A Vallebrón védett tájegység La Oliva és Puerto del Rosario települések között található, Fuerteventura szigetének északi részén. Ez a szigetre jellemző geomorfológiai egység, amely nagy tájképi értékkel bír. A terület nagysága közel 1680 hektár, ami a sziget védett területének 3,5%-át teszi ki. Vallebrón egy olyan tájat képvisel, amelyet egy hosszúkás, késszerű domborzatú gerinc jellemez és két nagy, U alakú szurdok, a Valle Largo és a Valle Chico szegélyez. A hegygerinc legdélebbi csúcsa a Montaña de la Muda nevű területnek felel meg, amely egy különleges temetkezési rendszerrel rendelkező lelőhely miatt történelmi jelentőségű. Délnyugatra található Tindaya települési központja, amelyet délen a Quemada-hegy, északon pedig a Tindaya-hegy szegélyez.

Az El Hierro sziget nyugati részén található Tibataje Különleges Természetvédelmi Területet tengeri sziklák és egy nagy hegység alkotja, amely a tengerszintről fokozatosan emelkedik, és valamivel több mint 1000 méteres tengerszint feletti magasságot ér el. Lejtői a partvonal visszahúzódását is okozó part menti eróziós folyamatokról tanúskodnak, és egy rendkívüli biológiai és esztétikai értékkel bíró, zord táj részét képezik. A tengeri madarak rendkívüli menedéke, ahol néhány védett faj fészkel.