Hogyan lehet összeegyeztetni a Kanári-szigeteken a cetfélék megfigyelése iránti általános igényt és e tengeri emlősök jóllétét? Íme néhány alapvető szempont.
A Kanári-szigetek jelentős természeti gazdagsággal rendelkezik. Erre a legjobb példa a partjait mosó vizek: legalább 28 bálna- és delfinfaj található bennük, ezek közül vannak, amelyek itt élnek, másik csak áthaladnak. Kevés olyan hely van a világon, amely ilyen természeti ajándékkal büszkélkedhet. Európában mindenesetre sehol máshol nincs ilyen sokszínűség. E cetfélék közül sok csak kevéssé ismert, mivel óceánokban él. Így a Kanári-szigetek az egyetlen hely Spanyolországon belül, ahol rendszeresen megfigyelhetők olyan fajok, mint a rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin, a foltos delfin vagy a trópusi bálna. A cetfélék sokszínűsége az atlanti régió földrajzi elhelyezkedésének és oceanográfiai jellemzőinek tulajdonítható, olyannyira, hogy a Kanári-szigeteken egy nap alatt akár kilenc faj is megfigyelhető, ami nem sok helyen lehetséges a világon. A bálnák, delfinek, ámbráscetek és egyéb cetfélék megfigyelése az óceán ilyen kis területén elsőrangú turisztikai látványosság. Ki ne szeretné őket közelről látni? Mert az a varázslatos élmény, amikor e csodálatos állatok valamelyikének uszonya megjelenik a víz felszínén, mindenképpen felülmúlhatatlan. De ez egyben kihívást is jelent: hogyan lehet összeegyeztetni a megfigyelésük iránti általános igényt és e tengeri emlősök jóllétét?
Védett fajok
Ezeket a fajokat regionális, nemzeti és európai szabályozások védik, valamint a spanyol állam által ratifikált egyezmények, mint a bonni és a berni egyezmény. A szigetcsoporton számos, a Natura 2000 hálózathoz tartozó különleges természetmegőrzési terület található. „Sok faj óceáni, ritka és globálisan kevéssé is ismert. A parthoz való közelségük miatt azonban a szigeten könnyen megközelíthetőek, ami miatt a szigetcsoport ideális laboratórium e tengeri emlősök csoportjának kutatására és megőrzésére” – emlékeztet a Társaság a Kanári-szigetek Cetfélének Tanulmányozásáért (SECAC).
Hajótelítettség
Elsa Jiménez, a tengeri környezet és a bennük élő fajok védelmére létrehozott nonprofit magánszervezet, a Cram Alapítvány igazgatója szerint „a cetfélék által lakott helyeken a hajótelítettség hatással lehet az életükre. Például ronthatja a kommunikációjukat, mivel hanggal kommunikálnak, és a motorok torzítják az „üzeneteiket”. Stressztől is szenvedhetnek, és bármennyire is hihetetlen, a komptól a vitorlásig bármilyen típusú hajóval ütközhetnek.
A „Barco Azul/Blue Boat” (Kék hajó) megjelölés
Ezért fontos a felelős turizmus. Ezért terjedt el a „Barco Azul/Blue Boat” (Kék hajó) megjelölés a Kanári-szigeteken megfigyelhető hajók között. Ez a sárga zászló a „Barco Azul/Blue Boat” (Kék hajó) logóval azt igazolja, hogy a hajó megfelel a cetfélék teljes és boldog életét garantáló jogszabályoknak. Ez azt jelenti, hogy például az utazások alatt a turisták nem etethetik őket, és nem fürödhetnek velük. Az állatok az elsők Ezek a hajók más irányelveket is betartanak: megtartják a 60 méteres minimális biztonsági távolságot, lassan és szüneteket tartva közelednek, nem maradnak fél óránál tovább az állatok közelében, arra kérik a turistákat, hogy legyenek csendben és ne beszéljenek a cetfélék közelében, elhagyják a területet, ha azt látják, hogy zavarják az állatokat vagy ha több hajó gyűlik össze, és az állatok közelében kerülik a hirtelen és gyakori irányváltásokat, a motor túlzott használatát, a manővereket és a sebességváltást.
A cetfélék jólléte
„A tiltás helyett inkább az óvatosságot, a szabályozást választjuk, mert az is nagyon fontos, hogy meg tudjuk őket közelíteni, mivel ez egy tudatosságnövelő és figyelemfelhívó turisztikai látványosság, amely ebben az értelemben nagyon eredményes.” És ezt a javasolt „arany középutat” a tudósok határozzák meg. Tanácsadói szerepük kulcsfontosságú, mivel az ő tudásukkal dolgozható ki a legjobb terv, amely lehetővé teszi, hogy védjük a cetfélék jóllétét, és megmutassuk a turistáknak, hogy hogyan élnek. „Ők tudják, hogy hol találhatók többé-kevésbé állandó populációk, mikor vannak a vándorlási időszakok, mely területeken haladnak át, amikor egyik helyről a másikra vándorolnak, milyen szokásaik vannak, hogyan viselkedtek stb.”
Élőkörnyezetük tiszteletben tartása
„Végül is — foglalja össze Jiménez — a legfontosabb, hogy tiszteletben tartsuk a környezetet, amelyben élnek.” Ezt pedig úgy tudjuk megtenni, ha betartjuk az irányelveket, mint ahogy azt a „Barco Azul/Blue Boat” (Kék hajó) megjelölés viselői teszik, de olyan egyszerű, és a turisták számára látszólag egyértelmű apróságokkal is, mint például, hogy ne használjuk szemetesnek az óceánt. Mert a környezetbarát turizmus végül is önmagunknál kezdődik.
