A Kanári-szigeteki szigetcsoport a körülöttük található mérsékelt hőmérsékletű Atlanti-óceáni vizeknek köszönhetően mintegy 150, halászati szempontból érdekes tengeri fajnak ad otthont. Mivel vulkanikus szigetekről van szó, mind a part menti, mind a mélytengeri fajok halászata a partokhoz nagyon közel történik, ami a helyi gasztronómiának kivételesen változatos és minőségi halakat biztosít.
Horgászat a kanári öblökben
A Kanári-szigetek első lakói már tudták, hogyan használják ki a part menti vizekben található nagyszámú hal jelenlétét. Fogásukhoz nem kellett mást tenniük, mint kosarakkal a környék pocsolyáihoz vagy kis öbleihez menni, és az ún. embarbascar módszerrel kifogni a halakat: ez a technika abból állt, hogy a Kanári-szigeteken honos növények (mint például az elefánt kaktusz vagy az Euphorbia lamarckii) nedvét a vízbe öntik, amely lenyugtatja a halakat, és így könnyebben meg lehet fogni őket.
Az ún. vieja, vagyis a mediterrán papagájhal egy nagyon élénk vöröses színű hal, a szigetvilág egyik legelterjedtebb faja, amelyet a szigetlakók és a gasztronómia nagyra értékelnek.
A tápanyagokban gazdag hideg áramlat
A Kanári-szigeteki hidegáramlat tápanyagokban gazdag, ezért sokféle tengeri fajnak ad otthont A passzátszelek és a partvidéki domborzat miatt ez a tápanyag a vizeken szétterül, és így eléri a Kanári-szigetek különböző partjait.
Mivel ezek nyílt óceáni vizek, és a halászat kisüzemi halászat, a hajók a kihajózást követően néhány órán belül visszatérnek a kikötőbe. Friss, változatos és egész halakkal érkeznek, így a fogyasztó gyakorlatilag még aznap élvezheti a terméket.
A tengertől a tányérig
A Kanári-szigetek tengeri ökoszisztémája olyan fajoknak ad otthont, amelyek mély, félmély és part menti vizekben élnek a parthoz nagyon közeli területeken. Ez lehetővé teszi, hogy a halászok ugyanazon a munkanapon végezzenek part menti és mélytengeri fogásokat.
Ezek az ökológiai körülmények lehetővé teszik, hogy az olyan fajok, mint a hosszúúszójú tonhal vagy a kékúszójú tonhal vándorútvonalai a Kanári-szigetek vizein keresztül vezessenek. Sőt, egyes fajok állandó lakói a szigetcsoport vizeinek. José Antonio González tengerbiológus szerint: „nagyon kevés régió büszkélkedhet a világon ezzel a nagyszerű kiváltsággal”.
További népszerű fajok a szardínia, a közönséges makréla és a fattyúmakréla, a kanári-szigeteki gasztronómia vitathatatlan főszereplői. A séfek, halászok és a fogyasztók elismerően nyilatkoznak az olyan ételek kóstolásakor, mint a helyi halászlé vagy a helyi „pescado de roca” ragu.
Gasztronómiai túra a Kanári-szigeteken
A halakhoz és tenger gyümölcseihez kapcsolódó gasztronómia szigettől függően különböző specialitásokat és lehetőségeket kínál:
Lanzarotén nagyra értékelik a La Graciosa halászai által kifogott szürke tőkehalat vagy a kanári garnélarákot (más néven „gambas de la Santa”). Fuerteventurán hagyomány, hogy sózott és napon szárított halat esznek, különösen, ha az mediterrán papagájhalból vagy közönséges kutyacápából készült. Az is nagyon gyakori, hogy a közönséges dentex, a fehér keszeg vagy a fattyúmakréla halleves formájában kerül tálalásra. Gran Canaria változatos kínálattal rendelkezik a különböző halászkikötőkből, mint például: szardínia és közönséges makréla Agaetéből, rózsaszín durbincs és sárgafarkú fattyúmakréla Castillo de Romeralból, illetve tonhal Mogánból érkezik.
Tenerife konyháiból nem hiányozhat a garnéla, a szépia, a vörösdurbincs, a polip vagy a foltos cápa; ezek mind csemegének számítanak. Másrészt, La Gomera a tökéletes sziget szezonálisan a tonhal és a gomerai kaviár fogyasztására, amely makréla ikrából készül. La Palmán az ízletes „alfonsiño” és a „pejesable” emelkedik ki ízében. Végül, El Hierrón a nyugat-afrikai spanyolmakréla, a gömbhal és a hosszúúszójú tonhal tartoznak a legnépszerűbb halak közé.
A halászat a Kanári-szigetek identitásának egyik szimbóluma, nemcsak az alkalmazott hagyományos technikák miatt, hanem a gazdag gasztronómiai változatosságuk miatt is, amelyet az ínyenceknek kínál.
