A hintőporfelhő eléri a Calle Real házainak harmadik emeletét Santa Cruz de La Palma városában. Lent, a főváros macskakövén 80 000 korhű ruhába öltözött ember áradata szórakozik kubai ritmusokra, mojitót és melaszt fogyasztva.
La Palma üdvözlete Kubának
Ez a Día de Los Indianos (Indiánok Napja) ünnepe, amelyet minden évben a farsangi hét hétfőjén tartanak az Isla Bonitán elméket állítva a Kubával való kapcsolatuknak.
Ez a különös ünnep a 18., 19. és 20. században Latin-Amerikából aranyakkal, ékszerekkel és szolgákkal megrakodva hazatérő kanári-szigetekiek érkezését parodizálja. Az illúziónak ez az őrülete a fehér jelmezek és a kiegészítők végtelen sokaságának exkluzív formáiban jelenik meg, amelyek a tehetős társadalmi osztály gazdagságát idézik, akik szívesen mutogatták gazdagságukat. Ezért ezt a karnevált az elegancia jellemzi, „mert itt nem beöltözünk valaminek” – mondja a Városi Varróműhely vezetője, Raquel de Paz – „hanem ténylegesen Los Indianos-nak öltözünk”. Mert minden évben a felvonulás őrületének része, hogy az emberek meglepjék egymást a jelmezeikkel és a kiegészítőkkel, amelyek magukkal ragadnak és részvételre ösztönöznek, amíg el nem áraszt bennünket az eufória.
A Cabrera Santos család, a karnevál és a mulatozás nagy szerelmesei úgy döntöttek, hogy a huszadik század 60-as éveiben az Amerikából hazatérő emigránsokat parodizálják. „La Palma Királyi Tengerészeti Klubjának egyik találkozóján jött az ötlet, hogy a hétfőt valami olyannak szenteljük, ami La Palma jellegéhez kapcsolódik, mivel mindannyiunknak vannak itt rokonai, akik Kubába vagy Venezuelába mentek, majd visszatértek” – magyarázza Manolo Cabrera Manolo Cabrera, aki abban az időben 9 éves volt. Az első alkalommal csak a család és néhány barát ment ki felöltözve, „igen”, – meséli Cabrera, – „az igazi indiánok autentikus ruháival és ékszereivel, amelyeket még mindig az utazóbőröndökben őriztek”. Santa Cruz de La Palma önkormányzata 2003-ban egy egyszerű tisztelgéssel köszönte meg neki a karneválhoz való hozzájárulását.
Az első alkalom után az ünnepség spontán módon nőtt az emberek lelkesedésének köszönhetően, akik azonnal azonosultak vele, és magukénak érezték. Ez az oka annak, hogy hivatalos bejelentés nélkül minden évben indiánok csatlakoztak a fővárosból, más településekről és a szigetek többi részéről. Aztán 2000-ben a La Palma-i karnevál eredetiségének híre eljutott az Ibériai-félszigetre is, köszönhetően az olyan újságokban megjelenő publikációknak, mint az El Viajero, az El País, a National Geographic, vagy a tekintélyes brit napilap, a The Guardian, amelyek Európa 10 legjobb fesztiválja közé sorolta az ünnepséget.Napjainkban La Palma népessége a fesztivál idején a szokásos négyszeresére növekszik. A Los Indianos ünnepséget a farsangvasárnap délutánján kezdik a Los Indianitos nevű összejövetellel, ahol a kicsik is élvezhetik ezt az egyedülálló mulatságot. Hétfőn a családok összegyűlnek otthon, hogy minél korábban felöltözzenek, mivel a zenekarok reggel 9 órától a fővárosban felváltva húzzák a muzsikát a La Alameda, a Plaza de Santo Domingo és a Plaza de España környékén. Ez utóbbi helyen a Városi Színházi Iskola alapítói, Antonio Abdo és Pilar Rey a Cabrera családdal együtt állítják színpadra a La Espera című színdarabot, az Indianók fogadásának paródiáját, amely a 09:30-tó zajlik a Santa Cruz de La Palma önkormányzatának átriumában.
Egy másik találkozási pont a La Negra Tomasa ház, a Calle San José utcában. Ez az emblematikus figura olyannyira kiemelkedővé vált, hogy az indiánok kora reggel az udvaron tolonganak, és útra kelnek, „kiáltozva hívnak, miközben a menyem épp festi az arcom” – mondja az őt életre keltő férfi, Víctor Lorenzo Díaz Molina, ismertebb nevén Sosó. „Olyan sokan gyűltek össze, hogy lássák, ahogy kilépek a kapun” – meséli – hogy egy dzsipet küldenek, hogy elvigyenek a kikötőbe, mert alig tudok magamnak utat törni”. Ott csónakba száll, és hajózik egyet a part mentén, amíg vissza nem tér a tengerészeti állomásra, hogy újra eljátssza a Los Indianos érkezését. A polgármester, az önkormányzat ünnepi tanácsosa és egy akkora tömeg fogadja, „amelynek láttán még én is elsírtam magam a meghatottságtól” – teszi hozzá. Sosót 20 évnyi kiemelkedő részvétele révén 2018-ban a városi testület elismerésben részesítette, és neki adományozta a Santa Cruz de La Palma Aranyjelvényét. 2019-ben Santa Cruz de La Palma önkormányzata la Negra Tomasa jelmezének megalkotását Juan Carlos Martínra, a városi Színi iskola és Tánciskola szokásos jelmeztervezőjére bízta. A ruhák a Városi Varróműhelybenkészülnek.
A ruha olyan fontos szerepet játszik a Los Indianos ünnepségen, hogy Santa Cruz de La Palma önkormányzata 2006-ban elindította a Cursos de Indianos versenyt.„Hagyományt akartunk csinálni abból, hogy a ruházat, az ünnepek fontos szereplője, megkapja a megérdemelt elismerést; történészekkel is konzultáltunk, hogy a lehető legjobban igazodjon az akkori valósághoz” – állítja De Paz. A ruhák megtervezése annyira fontos, hogy még a cipőket is a ruhákhoz illően bélelik, eredeti széles karimájú női és férfi kalapokat készítenek, és természetesen ékszereket, zsebóraláncokat és minden olyan luxust magukra öltenek, amit meg lehet mutatni, „például a havannai szivarokat, amelyek nagyon jellemzőek” – teszi hozzá. A gazdagságot tükrözik a ruhát teljessé tevő bankjegyek is, amelyek a bőröndökből, a zsebekből és még a kalapokból is kilógnak.
A fehérbe öltözött indianok áradata birtokba veszi a város főutcáit farsang hétfőjén, amelyeket a sétálóutcává nyilvánítják, hogy a gyalogosok ezeken az utcákon ropja a Los Indianos fesztivál ritmusára. A fogadóbizottság, amely a kikötőben fogadja a Negra Tomasát, a Calle Realtól a Plaza de Españáig halad, ahol különböző csoportok kubai dalaikkal élénkítik a várakozók hangulatát.
A fesztivál dél körül ér a csúcspontjára, amikor a Negra Tomasa megérkezik a térre, és könnyed táncot lejt a több ezer indián dicsőítésére, akik üdvözlésére összegyűltek. Ezután a főváros polgármestere, a Kubai Kanári-szigetek-i konzulja és az ünnepi tanácsos leleplezik azt a táblát, amely egy napra átnevezi a Plaza de España teret Plaza de La Habana térré – ez az ünnep egyik legszimbolikusabb pillanata.
A fővárosi önkormányzat által kiosztott 5000 darab hintőpor szétosztására – amelyet a résztvevők egy 19. századi titkos kubai szekta, a „Ñañiguismo” emlékére szórnak egymásra, és porolják be egymást tetőtől talpig – kora délután kerül sor az Avenida de Los Indianos sugárúton, majd kedd kora reggelig folytatódnak a különböző csoportok fellépései a Plaza de La Alameda téren és a karnevál központi körzetében. Végül La Palma megtelik Kubával, az ünnep emléke arra készteti őket, hogy a következő évben újra összeölelkezzenek, ahogy ez a szerelmesekkel is megtörténik, akik nem felejtik el egymást.
