A Kanári-szigetek létfontosságú szerepet töltöttek be az újvilág felfedezésére induló Kolumbusz utazásain. Azon túl, hogy itt volt az utolsó európai kikötő, ahol a hajósok megpihenhettek, a szigetcsoport fontos utánpótlási pontnak is számított, hiszen természeti kincsei, kiváló ivóvize és a helybéliek melegszívűsége hetekre itt marasztalta a felfedezőket, hogy minden tekintetben feltöltődjenek, mielőtt nekivágnak az Atlanti-óceánnak.
A SZIGETEK
A FELFEDEZÉSEK KORÁBAN
A Kanári-szigeteken járva Ön is megtapasztalhatja az életerőt sugárzó atmoszférát, és megérti, miért választotta Kolumbusz épp ezt a helyet készletei feltöltéséhez a történelem legmeghatározóbb utazása előtt.
/
Úton az Újvilág felé
1492. augusztus 3-án három vitorlás, a Santa María, a La Pinta és a La Niña felvonta vitorláit, és kifutott Palos de la Frontera kikötőjéből. A Kanári-szigetek felé vették az irányt, hogy még utoljára erőt gyűjtsenek, mielőtt az Indiába vezető másik lehetséges tengeri út keresésére indulnak.
Augusztus 9-én érkeztek a szigetekre, ahol megragadták az alkalmat, hogy hajóikat még itt-ott rendbe hozzák, és toborozzanak még néhány rátermett, tengerjárta helybéli matrózt. Kolumbusz Kristóf legénységével végül szeptember 6-án indult tovább az „ázsiai” partok felé. Azon a napon még senki sem sejtette a küszöbön álló történelmi fordulatot. Néhány hét elteltével a matrózok között nőttön-nőtt az elégedetlenség, még zendülési kísérlet is történt.
1492. október 12-én az egyik matróz, Rodrigo de Triana a La Pinta árbocának csúcsán elkiáltotta magát: „Föld a láthatáron!”. Ezzel Kolumbusz Kristóf végleg más irányba fordította a történelem kerekét.
/
A Kanári-szigetek hatása Amerikára
A szigetcsoport két okból is kötelező megállóhellyé vált az újvilág felé vezető tengeri úton: egyrészt a passzátszelek uralta áramlatok kellős közepén fekszik, másrészt ez Európa legnyugatibb bástyája. S mivel Kolumbusz természetesen mindkettőnek tudatában volt, a Kanári-szigetek és Amerika sorsa csakhamar szorosan összefonódott.
Éppen a szigetekről indultak útjukra az első cukornád- és banánmagok az újonnan felfedezett kontinensre. Akárcsak az első sertések, kecskék, kutyák és juhok, amelyek rövid idő alatt még az Antillákat is benépesítették. Amerikából pedig a burgonya érkezett először a Kanári-szigetekre, majd miután itt hamar meghonosodott, Európában folytatta hódító útját.
Tudvalevő, hogy abban az időben rengeteg kanári-szigeteki lakos szállt tengerre, s olyan városokat alapított, mint 1535-ben a későbbi Buenos Aires, vagy akár Santa Marta, Caracas, Montevideo és Havanna, ahol a mai napig érezhető a kanári-szigeteki hatás.
Kolumbusz-ház
Gran Canaria
Az épületet annak a kormányzónak a korábbi lakóházára emelték, akitől Kolumbusz segítséget kért a La Pinta megjavításához az egyik átkelés során szenvedett károk miatt. A történelmileg igen értékes épület eredeti XVI. századi falakat is őriz. Elég csak átlépni a küszöbét, az ember máris a felfedezések korában érzi magát, és ebben a szellemben járhatja be a múzeumot, hogy megtudja, miként zajlott az Amerikába vezető első felfedező út, és ebben milyen szerepet töltöttek be a Kanári-szigetek.
La Gomera
Vajon milyen kötelékek fűzték a szigethez a genovai hajóst? A legjobb, ha a látogató a La Gomera-i Kolumbusz-házban jár utána. A gazdag régészeti és történelmi gyűjtemény alapján megelevenedik a korabeli La Gomera, és fény derül arra, hogy a sziget és lakói milyen fontos szerepet játszottak a felfedezésekben. Ráadásul a ház, amelynek tetején a múzeum helyet kapott, a XVII. századi kanári-szigeteki építészet szép példája. Az eredeti terveket teljes mértékben tiszteletben tartva újították fel, így különleges keretül szolgálhat a korszak valamennyi titkának megismeréséhez.
/
Séta a felfedezések korában
La Gomera
Állítólag Kolumbusz Kristófot azonnal rabul ejtette a sziget, amint lábát a földjére tette. Még olyan legenda is létezik, amely szerint éppen San Sebastián városában szövődött nagy szerelem a hajós és a sziget úrnője, Beatriz de Boadilla között. Utunk kiindulópontja nem is lehetne más, mint a Torre del Conde, ahol a helybéliek szerint a szerelmesek titkos légyottjai zajlottak. Ma az érdekes térképészeti kiállításnak is otthont adó torony a leglátogatottabb műemlékek közé tartozik. Innen néhány lépésre található az Aguada-ház, a sziget urainak első lakhelye. Állítólag Kolumbusz e ház kútjából húzott vizet első tengeri útjához. Rövid sétánk végén meglátogatjuk a közeli Asunción templomot, ahol a hagyomány szerint Kolumbusz a felfedezőút sikeréért imádkozott.