A Kanári-szigetek egyik legértékesebb kincse a vad, változatos természeti világa. Vulkánok, ősi erdők, mély szurdokok, lenyűgöző sziklafalak, paradicsomba illő strandok, élettel teli óceán és a tiszta égbolt egy különleges ökoszisztémát alkotnak, amely egyedülálló növény- és állatvilágnak ad otthont. A gazdag élővilágnak, a sok endemikus fajnak és a lenyűgöző tájak szépségének köszönhetően a Kanári-szigetek a világ egyik legértékesebb természeti területe.
Érzékeket felébresztő természet
A Kanári-szigeteken járva a természet lüktető életereje szinte kézzelfogható. A babérerdők frissessége, a passzátszelek állandó fuvallata és az évi 3000 órányi napsütés fénye végigkíséri azokat, akik útra kelnek, hogy a szigetcsoport mind a nyolc szigetét bejárják. Itt felejthetetlen élmények várnak: különleges tájak, lenyűgöző vulkánok és lávamezők, valamint a felhőtenger fölötti kilátás teszik igazán emlékezetessé az utat. Olyan élmények, amelyek igazán csak akkor nyernek értelmet, ha személyesen éled át őket.
A kontrasztok világa
A szigetcsoport vulkáni eredete sajátos arculatot ad, amelyet a szigeteken belül és közöttük is jól látható kontrasztok még inkább kiemelnek. A keleti szigetek tájait szinte teljesen kopár, vulkánokkal és lávafolyamokkal tarkított síkságok jellemzik, míg a középső és nyugati szigeteket mélyzöld, buja erdők uralják. Itt a magas hegycsúcsokról mély szurdokok indulnak, amelyek néhány kilométeren belül hatalmas dűnékbe, lenyűgöző sziklafalakba és ezer színben játszó homokos strandokba torkollnak.
Vulkán formálta tájak
A Kanári-szigetek világszerte etalonnak számítanak a vulkánok életciklusának tanulmányozása terén – igazi természeti laboratóriumként szolgálnak. Kráterek, kúpok, lávafolyamok, kalderák, sziklaalakzatok és végtelennek tűnő lávatengerek rajzolnak ki lenyűgöző tájakat. Közülük is kiemelkedik a Lanzarote szigetén található Timanfaya Nemzeti Park, a természet erejének látványos bizonyítéka. A közelmúlt kitörései által formált hatalmas területen lávamezők és vulkánok rajzolnak ki egy csend uralta, látványos tájat, amelyet a vöröstől a barnán és okkersárgán át egészen a feketéig terjedő színvilág jellemez.
A Tenerife szigetén fekvő Teide Nemzeti Parkban található Las Cañadas egy több kilométer átmérőjű, monumentális vulkáni katlant alkot, amelyet szoborszerű kőformák vesznek körül, tetején Spanyolország legmagasabb csúcsával. Pirkadatkor és alkonyatkor a Teide óriási árnyékot vet az Atlanti-óceánra. Ez a világ legnagyobb tengeri árnyéka, és valóban különleges látvány.
Ősi erdők és felhőtenger
Az atlanti babérerdők, – mint a La Gomera szigetén található Garajonay Nemzeti Park, a La Palma-i Los Tilos vagy a Tenerife-i Anaga – valóságos élő kövületek, hiszen a több millió évvel ezelőtt Európa és Észak-Afrika nagy részét borító szubtrópusi erdők maradványai. Ezek az ökoszisztémák – a szigetcsoport természeti örökségének valódi ékszerei, egyedülálló élővilágnak adnak otthont – olyan fajokkal, amelyek sehol máshol nem találhatók meg.
Ez a növényzet a magasabb szigetek északi lejtőin érzi otthon magát, ahol a passzátszelek párája megül, és kialakul az úgynevezett felhőtenger. Ez a jelenség folyamatos nedvességet biztosít az úgynevezett "vízszintes eső" révén, amely elengedhetetlen a babérlombú erdők (laurisilva) és a tőlük függő fajok fennmaradásához.
Strandok, természetes medencék és dűnék
A Kanári-szigetek 1583 kilométernyi partvonala változatos tengerpartot kínál: nyugodt fürdőhelyeket, hosszú strandokat és az Atlanti-óceán ereje által formált tájakat. A szigetcsoport strandjainak homokszíne szigetenként és területenként változik: a fehértől és aranyszíntől a sötétebb árnyalatokig, sőt a vulkáni eredetű strandokon egészen a vöröses tónusokig. Akik vadregényesebb környezetre vágynak, azok számára a Fuerteventura szigetén található Cofete strand hatalmas kiterjedése, elszigeteltsége és az óceán partján nyújtott drámai látványa miatt lehet a tökéletes úti cél. Ugyanitt a Corralejo dűnemezői is felfedezhetők, ahol a vándorló homokformák egy lenyűgöző tájat rajzolnak ki, és a dűnerendszer a tengerrel találkozik.
A strandokon túl a Kanári-szigetek pazar természetes medencékkel is büszkélkedhetnek. Ezeket az óceánpartot elérő és ott megszilárduló láva hozta létre, biztonságos, a hullámveréstől védett fürdőhelyeket teremtve.
A csillagok fénye alatt
A világ három legkiválóbb helyszíne közé sorolt Kanári-szigetek egyedülálló feltételeket kínálnak a csillagászati megfigyeléshez. Különleges éghajlati adottságainak köszönhetően itt található Európa legtisztább és legátlátszóbb égboltja, amelynek megőrzését a Ley del Cielo, az égbolt védelméről szóló törvény is biztosítja a fény- és környezetszennyezéssel szemben.
E különleges adottságoknak köszönhetően a Kanári-szigeteken a csillagok megfigyeléséhez mindössze fel kell pillantani a végtelen égboltra. Napnyugta után szabad szemmel is tisztán kivehetők a csillagképek, a bolygók, valamint az olyan emlékezetes csillaghullások, mint a Perszeidák vagy a Líridák. A szigetcsoport tengerszint feletti magassága, a légkör stabilitása és az égbolt tisztasága együttesen teremtenek kivételes feltételeket a csillagászati megfigyeléshez, a szigetek számos kilátópontjáról.
A szigetcsoport négy tagja is rendelkezik Starlight-tanúsítvánnyal, amely az asztroturizmus nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő úti céljai közé emeli őket. Mindezt két nemzetközi obszervatórium egészíti ki La Palma és Tenerife magaslatain: a 2426 méteres magasságban található Roque de los Muchachos Asztrofizikai Obszervatórium, valamint a 2390 méteren fekvő Teide Obszervatórium. Mindkét helyszín kiváló adottságokkal rendelkezik a csillagászati megfigyelésekhez, és a nagyközönség előtt is nyitva állnak.
Felfedezésre váró élettel teli világ
A Kanári-szigeteket rendkívüli biológiai sokféleségük miatt valódi természeti laboratóriumnak tekintik. Több mint 17 000 állatfaj élőhelye, amelyek közül számos faj csak ezen a területen fordul elő. Itt élnek a lagartos gigantes (a Kanári-szigeteken védett, endemikus gyík), murciélagos orejudos (40 mm hosszú fülű, endemikus denevér), musarañas canarias (a Kanári-szigetekre jellemző endemikus cickány) és az olyan apró hüllők, mint a perenquén de Boettger (a Kanári-szigetekre jellemző endemikus hüllő); ezek olyan fajok, amelyek kizárólag a szigetvilágban fordulnak elő.
A szigetek vizei egész évben különböző cetféléknek adnak otthont: palackorrú delfinek, gömbölyűfejű delfinek és csőröscetek úsznak a partok közelében, ami viszonylag könnyű megfigyelést tesz lehetővé. Emellett a szigetvilág három hivatalos Tengeri Rezervátummal rendelkezik: a La Graciosa és a Lanzarote északi szigetei körüli, a La Palma-i, valamint az El Hierro-i rezervátummal. Ezek a védett területek elősegítik az egyedülálló tengeri ökoszisztémák megőrzését és a sebezhető fajok állományának helyreállítását.
A Kanári-szigetek az ornitológusok paradicsoma is, hiszen olyan endemikus fajok hatalmas választéka él itt, mint a paloma rabiche (szürke tollazatú, vörös szemű galamb), a pinzón azul (a Kanári-szigetekre jellemző endemikus madár) és a mosquitero canario (kis termetű, vidám énekű madár) – igazi különlegesség a madártan szerelmesei számára. A növényvilág szintén kivételes sokszínűséget mutat: több mint 2000 növényfaj, azonosítható a szigeteken, amelyek közül körülbelül 500 endemikus, vagyis csak itt fordul elő, ami jól tükrözi a terület élőhelyeinek változatosságát.
A középhegységek párásabb vidékein található babérerdők mellett a szigetcsoport növényvilága olyan, a száraz és szeles környezetre jellemző ikonikus fajokat is magában foglal, mint a sabinas (apró levelű, intenzív zöld színű endemikus cserje), valamint a legmagasabb területek sajátos növényeit, mint a tajinaste rojo (a Teide térségére jellemző endemikus cserje) vagy a flor del Teide (a Teide sziklái között növő kis évelő növény). Mindezek a fajok hozzájárulnak a kanári táj jellegzetes karakteréhez. Ezt a természeti gazdagságot közelről is felfedezhetjük a speciális helyi vezetők segítségével, akik a környezet iránti legnagyobb tisztelettel segítenek a növény- és állatvilág megfigyelésében.
Több mint 4000 kilométernyi ösvény a szigetek felfedezéséhez
A Kanári-szigetek tájainak változatosságát és egyediségét a legjobb közelről, nyugodtan, lépésről lépésre felfedezni. Ezt az ideális éghajlatnak és a minden egyes szigetet átszelő, kiterjedt túraútvonal-hálózatnak köszönhetően könnyen megtehetjük. Szerte a szigetcsoportban több mint 400 jelzett útvonal található, amelyeket hosszúságuk szerint kategorizáltak, így minden túrázó megtalálhatja a szintjének és motivációjának megfelelő lehetőséget: a sűrű erdőkön vagy fenyveseken át vezető rövid sétáktól a vulkánokat keresztező ösvényeken át egészen a több mint 50 kilométeres, szintkülönbségekkel teli útvonalakig, amelyek a sportosabb kihívásokat keresőknek ideálisak.
A Kanári-szigeteken tett túrák azonban nemcsak a tájról szólnak, hanem a szigetek identitásának és kultúrájának megismeréséről is. Számos túraútvonal vezet olyan helyeken keresztül, ahol a kulturális örökség több mint 2000 év történetét tárja fel: a legelső lakók nyomait őrző El Julan Kulturális Parktól és a Cenobio de Valerón barlangrendszerétől egészen a szimbolikával átszőtt Risco Caídóig és a Montañas Sagradas hegyekig, valamint a hipnotikus látványt nyújtó La Geria szőlőültetvényeiig. Minden túra más szemszögből mutatja meg a Kanári-szigeteket.
