Néstor Martín-Fernández de la Torre, avagy csak Néstor, ahogy a művészetrajongók hívják, az európai szimbolista és modernista festészet egyik legjelesebb képviselője. Alkotásaiban mindig a szigetek természeti környezetének nagyszerűségét igyekezett hangsúlyozni, és életműve a kanári-szigeteki lélek és hagyomány dicsőítése. Sok művészettörténész véli úgy, hogy munkásságának ismerete nélkül aligha lehet megérteni a XX. század eleji Európa művészeti irányzatait.
Nem véletlen, hogy a Kanári-szigetekre látogatók közül sokan használják ki itt-tartózkodásukat a festő műveinek behatóbb megismerésére, hiszen sajátos világlátásával, a sziget fényei és természeti szépségei iránti szenvedélyes szeretetével igen magas művészi értéket teremtett.
Néstor
Martín-Fernández
de la Torre
A kanári-szigeteki modernizmus lelke
/
Jelentős nemzetközi
hírnév
Néstor Martín-Fernández de la Torre Gran Canaria fővárosában, Las Palmasban született 1887-ben. Művészi tehetsége korán megmutatkozott, és hamarosan nyakába vette a világot, hogy nyugtalan kíváncsiságát kielégítse: Madrid, Brüsszel és London után Párizsban horgonyzott le, itt érte a szecesszió virágzása, és itt nyitott saját műtermet is. Mindezeken az állomásokon alapozta meg világhírét, hogy később Európa és Latin-Amerika legjobb kiállítótermeiben mutathassa be festményeit, amelyeket jelentős díjakkal honoráltak.
A 30-as évek elején Néstor visszatelepült Gran Canariára, ahol saját alkotóműhelyt nyitott, és mind művészi, mind érzelmi értelemben visszatért gyökereihez. Ebben az időszakban fogott hozzá legfőbb művéhez, amely végül befejezetlenül maradt: az Őselemek dala című képciklushoz.
A 30-as évek elején Néstor visszatelepült Gran Canariára, ahol saját alkotóműhelyt nyitott, és mind művészi, mind érzelmi értelemben visszatért gyökereihez. Ebben az időszakban fogott hozzá legfőbb művéhez, amely végül befejezetlenül maradt: az Őselemek dala című képciklushoz.
/
Tobzódó,
aprólékos
esztétika
Néstor, egyértelműen a szimbolizmusból merítve-táplálkozva, kora egyik legkülönlegesebb esztétikai világát teremtette meg. A helyi valóság elemeiből egyetemes művészetet alkotott, mely a szemlélőt egészen a szigetek mitikus eredetéhez kalauzolja vissza. Közhelyességtől, szűklátókörűségtől és olcsó folklorizmustól mentesen, kizárólag a mitológiának és a klasszikus témák újrafogalmazásának szentelte magát.
/
PUEBLO
CANARIO
/
PUEBLO
CANARIO
A Pueblo Canario, azaz a kanári-szigeteki falu Néstor Fernández de la Torre birodalma, ahol világosan tükröződik, milyen óriási befolyást gyakoroltak művészi világára a Kanári-szigetek. A teljes egészében Néstor által megálmodott skanzen létrejöttét az a szándék vezérelte, hogy közelebb hozza a turistákhoz a szigetek kultúráját. S bár befejezetlenül maradt, ami ma látható belőle, az mind Néstor eredeti vázlatait követve épült fel. Valójában egy olyan épületegyüttesről van szó, amelynek házai hagyományos kanári-szigeteki stílusban épültek, s közöttük sétálgatva a látogató könnyen magába szippanthatja a szigetek sajátos atmoszféráját.
/
NÉSTOR
MÚZEUM
A Pueblo Canario épületegyüttesén belül található képtár 1956-ban épült nosztalgikus kanári-szigeteki stílusban. Itt látható a festő életművének legnagyobb része. 12 termében az időszaki kiállítások mellett természetesen a művész legjelentősebb festményeit felölelő állandó gyűjtemény is látható: benne a Nászdal, az Ifjú íjász, valamint az Őselemek dala című ciklus két képe. A múzeumban tárlatvezetést is lehet kérni a gyűjtemény alaposabb megismeréséhez.
/
PÉREZ GALDÓS
SZÍNHÁZ
Ez a színház is kitűnő alkalmat ad arra, hogy még jobban elmerüljünk Néstor gazdag életművében. Az 1918-as tűzvész után a festő építész fivére, Miguel Fernández de la Torre, megbízta Néstort az új épület dekorációjával. Ő tervezte a színpadfüggönyt,
Ez a színház is kitűnő alkalmat ad arra, hogy még jobban elmerüljünk Néstor gazdag életművében. Az 1918-as tűzvész után a festő építész fivére, Miguel Fernández de la Torre, megbízta Néstort az új épület dekorációjával. Ő tervezte a színpadfüggönyt,
a színpadkeret és a nézőtér üvegablakait, valamint több freskót az épület különböző pontjain. Külön említést érdemel a Saint-Saëns szalon, ahol a vászonképeken felül a díszszegélyek, a vitrázsok, a lámpák és a kis faszobrok is a művész alkotásai.